miért írok hotelekről?

Nincs is egyszerűbb annál, amikor az ember saját tapasztalatból ír, mert ugyan mi is lehetne hitelesebb, mint a már megélt élmények szavakba öntése.

Hosszú ideje terveztem már, hogy írok egy nagyobb terjedelmű művet a sok-sok vers, blog bejegyzés és cikk után, de valahogy sosem tudtam eldönteni, miről írhatnék.
Mindig voltak téma ötletek, elképzelt karakterek és sorsok, de valahogy mindig szétcsúszott az egész pár oldal után.

Akkor jöttem rá, hogy miről is kell írnom. Hiszen olyan sok időt töltöttem hotelekben, dolgoztam a recepción, a hotelben laktam és ettem, nagyon sok meghatározó élmény ott ért az utóbbi években.
Ennek köszönhetek fontos barátságokat, szerelmet, ráeszméléseket, és sok-sok új dolog kipróbálását is.

Nem egyszerű munka az, ha az ember olyan helyen dolgozik, ahová mások pihenni, kikapcsolódni járnak.
A turisták ilyenkor (különösen az angolok) legyen szó fiatalabb vagy idősebb korosztályról, szeretik elengedni magukat, aminek sokszor meg is van a következénye, és ilyen vagy olyan formában mindig a hotelben dolgozó embereken csattan az ostor.
De bizonyos idő elteltével még a legnehezebben alkalmazkodóképes ember is hozzászokik, hogy ez a munka ezzel jár.
Persze rengeteg érdekes, vicces vagy hátborzongató dolog történik munka közben, amiket nem árt, ha néha- néha örökül hagyunk magunk után, hátha valaki még hasznát veszi vagy esetleg csak egy jóízüt nevet valami vicces történeten.

Kezdem mindjárt a legelején, életem első hoteles tapasztalatával. Ami igaz, hogy gyakorlatilag a második, mégis jelentősége miatt elsődlegesnek tekintem.

Két és fél éve egyszer csak azon kaptam magam, hogy Lanzarotera megyek és csomagolnom kell.
Na de, hol van egyáltalál Lanzarote, kérdeztem magamtól. Tudtam ugyan, hogy Spanyolországban kell keresni de hogy azon belül merre, fogalmam sem volt. Aztán kiderült, hogy Kanári-szigetcsoport, 100 vulkán szigete, szuptrópusi klíma meg 25 fok télen- nyáron.
Talán ezek az adottságok voltak, amik rávettek arra, hogy kipróbáljam magamat a hotel szakmában, ahová egyébként soha nem is akartam bekerülni.
Ez az aprócska, Balaton méretű sziget úgy elvarázsolt már a legelején, hogy ezzel biztosította is számomra a hotel szakmában maradást. Mert azóta is sokszor kérdezem meg magamtól. Vajon azért nem szeretek a mostani hotelben dolgozni, mert A, nem jó a fizetés, B, nem jó a munka, vagy pedig C, nem Lanzarote/Spanyolország.

bevezetés

Ez a blog tulajdonképpen egy könyv lesz, az első könyv, amit tervezek immár két éve.
A bejegyzések mind különálló fejezetek, melyek tehát önmagukban (novellaként) is megállják a helyüket, de az igazi lényeg természetesen az egészben lesz.

Köszönöm, ha meglátogatod az oldalt, ha megosztod a véleményed, ha megmutatod másoknak.
Ezek mind igaz történetek, amik velem történtek meg, mióta belecsöppentem a szállodaiparba, kronológiai sorrendtől eltekintve.